�j bejegyz�s Friss�t�s

2010.03.06. 13:51 j�zsi

http://www.typotex.hu/index.php?page=content&book_id=313&content_id=218 http://hu.wikipedia.org/wiki/Vall%C3%A1s egy�ni elk�pzel�seim, az "�ltal�noss�gban" r�sz nagy h�nyada  az "Ateizmus" Wikip�dia anyag�b�l is tartalmaz r�szeket.  Mi a vall�s?   A vall�s olyan egyetemes �s �tfog� fogalom, amelyre nehezen adhat� egyetlen, �tfog� meghat�roz�s: „�lm�nyszer� tal�lkoz�s a szenttel �s a szentt�l meghat�rozott ember v�lasz-cselekm�nye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy m�sk�ppen: "szellemi l�nyekbe vetett hit". (Edward Burnett Taylor, 1871)    Ki vall�sos? Vall�sosnak nevezz�k az embert, aki a vall�s tanait igazs�gk�nt, val�s�gk�nt elfogadja.   �ltal�noss�gban    Kezdetekben az ember hinni kezdett a szellemekben, a term�szet isteneiben, akikt�l j� vad�szatot, szerencs�s �letet k�rt. Ezut�n egyre bonyolultabb vall�si szab�lyokat tal�lt ki, amelyek sok esetben eg�sz �let�t ir�ny�totta, s m�r-m�r annak �lt, hogy ezt betartsa. De term�szetesen akadtak kiv�telek is, akik mai sz�val ateist�k ( nem h�v�k voltak). Ez ut�bbiak sokszor szembes�ltek a t�rt�nelem folyam�n �ld�z�ssel, �s egy�b b�ntet�sekkel, ez�rt igyekeztek k�telked�s�ket leplezni. Ma a hit nem elismert m�r a tudom�nyban,pl.: a Bibli�ra hivatkozni nem lehet, ha valamit bizony�tani akarunk. Teh�t azzal szembes�l�nk, hogy az ember abb�l a korb�l, mikor a vall�s ir�ny�tott mindent, fokozatosan eljutott addig, m�g m�r majdnem mindent az un. "�sz�rvek" a meghat�roz�ak.   Ezt l�tjuk Eur�p�ban. Azonban nem mindenhol ez a helyzet. P�ld�ul Amerik�ban, amely kisebb-nagyobb elt�r�sekkel eur�pai (itt kereszt�ny) kult�r�j� �llam, eg�szen m�s a helyzet. N�lunk kongnak a templom falai az �ress�gt�l, az Egyes�lt �llamokban petig (kisebb t�lz�ssal) be sem f�rnek a padokba. Ezt t�bbf�lek�ppen is felfoghatjuk: az egyik, hogy az eur�paiak milyen hitetlenek, m�sik szempontb�l pedig : "l�m, mennyivel felvil�gosultabbak vagyunk!" M�sik p�lda az Iszl�m, ahol mindenki vez�nysz�ra a f�ldre borul, �s im�dkozik, ak�rmilyen elfoglalts�ga is van. Vannak un. "elmaradott" orsz�gok is, ahol a harcok (t�bbnyire t�rzsek k�z�tt) a vall�sr�l sz�lnak. Azt a folyamatot, amely Eur�p�ban van, szekulariz�ci�nak, elvil�giasod�snak h�vjuk.  Azonban Eur�p�n sem volt mind�g �gy. Az �skorban a kis csoportok �let�ben is megfigyelhet� volt a vall�si, �s a vil�gi hatalom. Kezdetben volt egy csapatvezet�, akit k�s�bb, mikor m�r t�bb csapatot vezetett t�rzsf�nek, vagy t�rzsf�n�knek nevez�nk, aki a vil�gi hatalmat k�pviselte, �s volt egy vall�si vezet�, akit s�m�nnak h�vunk. Igaz, a parancsot mind�g a vil�gi vezet� adta ki, hogy kinek mit kell csin�lnia, de �t nagyon nagy m�rt�kben a s�m�n befoly�solta, aki l�tom�saival volt hivatott szolg�lini a k�zt. Ez a s�m�n mondta meg, hogy "mit akarnak az istenek", mit kell tenni, hogy j� legyen a term�s, a vad�szat sikeres legyen, �s egy�ltal�n mindent, ami az embereket behat�sabban foglalkoztatta. Erre az�rt volt sz�ks�g, hogy az ember, aki m�g nem h�d�totta meg a term�szetet,a vall�st, mint valami fegyvert tudjon haszn�lni a vad�llatok, �s a rossz id�j�r�s ellen. Felmer�l a k�rd�s, hogy mikor m�r mindent az ember ir�ny�tott, mi�rt im�dkozott olyan buzg�n? Els�sorban a csal�d eg�szs�g��rt, ugyanis a betegs�gek nagyon vesz�lyesek voltak, �s m�g megfelel� ell�t�s n�lk�l ma is azok. Azt�n ott volt az ellens�gesked�s, a h�bor�k. Az�rt is im�dkozni kezdtek, hogy a csat�ban �k nyerjenek, az ellens�g pedig s�lyos vesztes�geket szenvedjen. Ekkoriban mindennek megvolt a maga istene, akikhez k�l�n kellettt im�dkozni, �s k�l�n-k�l�n kellett �ldozatot bemutatni, hogy �k cser�be az �ltaluk k�pviselt dolgokban megseg�ts�k a h�v�t. Azonban voltak egyistenh�v� vall�sok is, melyek az �kor, �s a kora k�z�pkorban alakultak ki. Itt minden�rt az aktu�lis egy Istenhez, �ltal�ban a teremt�h�z im�dkoztak. K�s�bb azonban (a kereszt�nys�gben) m�r megjelentek un. szentek, akiknek a k�zbenj�r�s�t k�rt�k, �s k�rik ma is, teh�t �hozz�juk is im�dkoznak, a j�l�t k�r�s�ben.    �kor Keleten a nem kifejezetten vall�sos filoz�fia az i. e. 6. sz�zadban kezdõd�tt a taoista Lao-ce filoz�fus tan�t�saival, majd Sziddh�rta Gautama azaz Buddha tan�t�saival. B�r a buddhista sz�vegekben sokszor elõfordulnak a v�dikus istenek, az �dv�z�l�shez vezetõ �tnak nem felt�tele az ezekben val� hit �s annak szertart�sai. L�teztek m�s ateista vagy materialista ir�nyzatok is, mint az �n. Lokayata filoz�fia, amelyet Csarvaka alap�tott Indi�ban.   Nyugaton a teizmus alapvetõ hit volt, mely az �llam isteni jogait t�masztotta al�. A t�rt�nelemben �ltal�ban aki nem az �llami istenben hitt, az ateizmus v�dj�val kiv�gezhetõ volt. Sz�krat�szt p�ld�ul ilyen politikai okokb�l „atheos”-nak nyilv�n�tott�k, aki nem hisz az �llam �ltal kiki�ltott istenben, �s hal�lra �t�lt�k. Õ maga v�dekezett ezen v�dak ellen, h�võnek mondva mag�t. A kereszt�nyeket R�m�ban szint�n az�rt �ld�zt�k, mert a hivatalos vall�st nem fogadt�k el.   Az ateizmus azon form�j�t, ahogy mi ismerj�k, legr�gebben Epikurosz „vallotta” i. e. 300 k�rny�k�n. Az epikureusok az istenben val� hitet irracion�lisnak gondolt�k, �s �vakodtak tõle. Gondolataik egyi r�nk maradt kifejez�se Lucretius „A dolgok term�szet�rõl” c�mû mûv�ben tal�lhat�, amely az i.sz. 1. sz�zadban �r�dott. Meg kell jegyezni, hogy Lucretius nem volt ateista, hiszen hitt istenekben, �s Epikurosz is „csak” bizonytalan volt a k�rd�sben (gyenge ateizmus), azonban mindketten �gy v�lt�k, hogy ha isten l�tezik is, akkor is �rdektelen az emberi �gyekben. Mindketten tagadt�k a hal�l ut�ni �letet. Az epikureusokat nem �ld�zt�k, de a n�zeteik t�mad�sokat v�ltottak ki a fõ kort�rs filoz�fiai ir�nyzat, �gymint a sztoicizmus �s a neoplatonizmus k�pviselõibõl. A mozgalom kis hat�s� maradt, �s a R�mai Birodalom v�g�vel kihalt, am�g Pierre Gassendi fel nem fedezte �jra a 17. sz�zadban.   K�z�pkor   A k�z�pkorban, k�l�n�sen az inkviz�ci� idej�n sok embert �ld�ztek eretneks�g miatt. A k�z�pkori hitetlens�g a gyenge ateizmushoz volt k�zel.  Az "epikureus" kifejez�s szitoksz� volt, �s nemigen akadt k�vetõje. Mindenesetre Anzelmusz isten�rve legal�bb elm�letben elismeri isten l�tez�s�nek k�rd�sess�g�t, csak hogy bizony�tsa. A k�z�pkorban a legk�zelebbi ir�nyzat tal�n a panteisztikus "Szabadgondolkod� Felebar�tok" mozgalom volt. Egy tagjukr�l, L�fflerrõl, akit 1375-ben v�geztek ki emiatt, azt mondj�k, hogy meg�tkozta a kiv�gzõit, hogy �gy sincs el�g f�juk, hogy "a v�letlent, ami a vil�got uralja", el�gess�k (tudniillik m�glyahal�lt halt). A kort�rs Charvaka iskola, amely a 14. sz�zadig fennmaradt Indi�ban, ny�ltan ateista �s empirikus volt.   A renesz�nsz �s reform�ci� alatt az egyh�z kritik�ja egyre sûrûbb lett, de nem c�lozta meg az ateizmust. Az elszakad�k egym�s ellen is fordultak.   Az "ateizmus" kifejez�st a 16. sz�zadi Franciaorsz�gban kezdt�k el haszn�lni, �s eredetileg vall�skritikusokat, tud�sokat, materialista filoz�fusokat, deist�kat �s eretnekeket v�doltak vele. A v�dat majdnem mindig tagadt�k. �gy az ateizmus sz� a reform�ci� �s a felvil�gosod�s idej�ben, mint felv�llalt n�zet, nemigen fordult elõ. Hogy milyen vesz�lyes volt az ateizmus v�dja, azt illusztr�lja, hogy 1766-ban egy francia nemesembert, Jean-Francois de la Barre-t megk�noztak, lefejeztek, �s a fej�t el�gett�k a kereszt elleni vandalizmus v�dj�val, annak ellen�re, hogy Voltaire megpr�b�lta az �t�letet visszavonatni.   �jkor   Az 1770-es �vekre az ateizmus m�g mindig egy vesz�lyes v�d volt, amit �ltal�ban tagadtak, de m�r kezdett felv�llalhat� n�zett� �talakulni. Az ateizmust elsõnek "ny�ltan" Holbach b�r� v�llalta fel az 1770-ben kiadott "A term�szet rendszere" c�mû mûv�ben. Holbach P�rizsban k�zismert t�rsas�gi szem�ly volt, aki egy h�res szalont vezetett, melyet sok elismert �rtelmis�gi szem�ly l�togatott a korban, �gymint Diderot, Jean Jacques Rousseau, David Hume, Adam Smith, �s Benjamin Franklin. Viszont a k�nyv�t �ln�ven jelentette meg �s betiltott�k, k�sõbb nyilv�nosan el�gett�k. Matthew Turner, egy liverpooli fizikus volt az elsõ angol, aki elõsz�r ismerte el ny�ltan, hogy ateista. V�laszok Dr. Priestley leveleire egy filoz�fiai hitetlenhez c�mû pamfletj�t 1782-ben, �ln�ven �rta, egy ismeretlen szerkesztõh�z k�ldte be, �s egy kital�lt szerzõh�z c�mezte.   Az 1789-es Nagy francia forradalom ut�n robbant be az ateista gondolat a politikai k�ztudatba, �s nyitotta meg az utat a 19. sz�zadi racionalista �s szabadgondolkod� mozgalmaknak. Egyben e korszak�ban tal�lhat� az elsõ p�ld�ja annak, hogy az ateist�k a vall�sosakat erõszakos eszk�z�kkel �ld�zni kezdt�k (a francia forradalmi hat�s�gok nemcsak a vall�s �lõ k�pviselõi ellen l�ptek fel erõszakosan, de pl. a misztikus pr�f�ta, Nostradamus s�rj�t is meggyal�zt�k, a csontokat sz�tsz�rt�k, �s csak a helyi lakoss�g tiltakoz�s�ra �ll�tott�k vissza).   A Komm�n november 6-i d�nt�s�vel elkezdt�k az egyh�z �s a vall�sos hit megsemmis�t�s�t. (Mik�zben "p�tl�kul" a t�megek sz�m�ra megk�s�reltek egy "�j vall�st" teremteni.) A gy�m�lcs�k csakhamar megteremtek: 1792-ben Danton hallgat�lagos beleegyez�s�vel a sansculotte-ok 1100 foglyot v�geztek ki �t�let n�lk�l. A szerzeteseket, valamint a papokat, akik nem esk�dtek fel az �j rendre, sz�mûzt�k vagy kiv�gezt�k. 1794 elej�re alig volt Franciaorsz�gban mûk�dõ templom. K�zben a forradalom k�zismerten "felfalta saj�t gyermekeit" (amint ez a kommunizmusban is t�rt�nt, a kommunist�k elleni koncepci�s perekben.). Elõsz�r Robespierre-t v�gezt�k ki, majd szinte a forradalom minden vezetõje v�rpadra ker�lt.    Egy korai ateista momentum volt Ludwig Feuerbach-t�l a "Kereszt�nys�g l�nyege" c�mû k�nyv. Tov�bbi n�met ateista gondolkod�k a 19. sz�zadb�l Arthur Schopenhauer �s Friedrich Nietzsche. A szabadgondolkod� Charles Bradlaugh-t t�bbsz�r parlamenti k�pviselõv� v�lasztott�k Angli�ban, de nem foglalhatta el a hely�t, mivel k�relm�t, hogy vil�gi esk�t tegyen hitb�li helyett, elutas�tott�k (felaj�nlotta, hogy vall�sos esk�t tesz, de azt is elutas�tott�k). Miut�n negyedik alkalommal is �jrav�lasztott�k, a parlament engedett, �s õ volt az elsõ ateista, aki a parlamentben �lhetett, ahol t�bbek k�z�tt az esk� megreform�l�s�ban vett r�szt. M�s orsz�gokban isten elutas�t�sa istenk�roml�snak minõs�lt. Sz�mos orsz�gban, mint N�metorsz�gban, Spanyolorsz�gban �s Nagy-Britanni�ban ezek a t�rv�nyek megmaradtak. Hasonl�k�ppen n�h�ny amerikai �llamban, p�ld�ul Massachusetts-ben is fennmaradtak ilyen t�rv�nyek, de ma m�r ritk�n alkalmazz�k õket.   1884-ben Karl Marx, ateista politikai k�zgazd�sz ezt �rta "Hegel a 'Jog filoz�fi�ja'-nak kritik�ja" c�mû mûv�ben:   "A vall�sos szenved�s egyr�szt egyben t�nyleges szenved�s, m�sr�szt t�ntet�s t�nyleges szenved�s ellen. A vall�s az elnyomott l�nyek s�hajt�sa, sz�v a sz�vtelen vil�gban, �s l�lek a l�lektelen k�r�lm�nyekben. A n�pek �piuma."   Marx elm�lete szerint az emberek az�rt fordulnak a vall�shoz, hogy a val�s�g szoci�lis nyomor�t enyh�ts�k; azaz Marx azt mondja, hogy a vall�s az oszt�lyelnyom�s f�jdalmainak enyh�t�s�re l�trehozott �lomvil�g, amely az elnyomott oszt�ly szoci�lis kon

2009.11.11. 20:25 hpeterke

Ez az oldal legels� napja �s aszem m�r �ten vagyunk! Naon LOL k�nyvet olvsgatok vagy legal�bbis nekem nagyon bej�n!Am ne lep�djetek meg �n rengeteget olvasok!

2009.11.11. 17:31 dobronte

�dv nektek! idegenek! ide �rj�tok a gondolataitokat!

[3-1]